A Mosolyvonalam Árnyékában

Bizonyára feltűnt nektek, hogy ritkán viselek szépségesen hosszú Francia-körmöket. Ebben a bejegyzésben a mosolyvonalammal kapcsolatos problematikámról olvashattok, néhány több sebből vérző manikűr kíséretében, remélem, hasznosnak találjátok majd. :)

Egy kis személyes körömtörténelem

Az első nyilvánosság előtt bemutatott körömdíszítési kísérleteim túlnyomórészt lábkörmeimet ékesítették és történt ez annak dacára, hogy saját lábkörmöket díszíteni és fotózáshoz ideális állapotba hozni sokkal fáradságosabb munka, mint leülni a kezem mellé...mögé :D Már csak a távolság miatt is!

Hevesi Ropogós :)

Jól emlékszem, milyen sok időt vett igénybe alkalmanként a pedikűrözés, radírozás ezerrel, díszítés-kudarc-lemosás-díszítés, ez utóbbi legalább három menetben, az elégedettség állapotáig, amely azonban egy szempillantás alatt váltott hajtépéssel fűszerezett harci idegbe, megpillantva az első kíméletlen fotókat, a hátsó bőrredőre kifutott lakkozással, fityegő bőrcafattal, hármas csomóban lobogó lábujjszőrzettel (Jéézus, ez ennyire gáz? Addig fel se tűnt!), szandálmintásra barnult lábfej. 

A Sárkány Közbelép :)

Oké, tudom, eme problémák orvosolhatók képszerkesztő programok segítségével, azonban maximalista lévén nem szívesen mutogatnék tökéletesre mókolt képeket, mert vallom, hogy ha túlnyomórészt erre támaszkodnék, elveszíteném azt a hitet, hogy igenis lehetséges hibátlan munkát készíteni…természetesen tisztában vagyok vele, hogy egyetlen hibátlan manikűröm, pedikűröm nem született még, de ez a hit az, ami leginkább motivál, és fejlődésre késztet.

Miért pont a lábam volt az első célpontom? Azért, mert a kezeim állapotára egyáltalán nem voltam büszke, és nem láttam szépnek a körmeimet. Szomorúan nézegettem példaképeim munkáját a blogvilágban, tudva azt, hogy képes lennék szépet alkotni én is a kezemre, de úgy láttam, az én körmeim alkalmatlanok arra, hogy díszítsek rájuk, és nem akartam nevetségessé válni.

Legfontosabb vélt és valós problémáim

Vénülő kézfej-bőr, tömzsi ujjak, kidudorodó kandúrvénák a kézháton, túl rövid körömágyak, ráadásul ujjanként eltérő hosszban, kifelé szélesedő körömágyvonal az áhított párhuzamos helyett, három ujjamon homorú, majdnemkanál-körömlemez, egyenetlen mosolyvonal, túl „husis” körömhús az oldalsó bőrredők mentén, és mindössze kezenként két körmöm bizonyítja, hogy vannak nekem holdacskáim, csak épp szemérmesek. Az évtizedekig véresre nyiszatolt, burjánzó cuticula látványa volt az, ami perdöntő jelentőséggel bírt, és hónapok teltek el, mire gondos, tervszerű ápolással sikerült az első képen is látható állandó hétköznapi látványt nyújtani és a Krémmániára felkerült az első bandi-mani.

Antik ezüst című első publikus manikűröm

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy milyen ereje van a pozitív visszajelzéseknek, a megerősítéseknek a vélt problémák felett érzett aggodalom eloszlatása és az önbizalom megerősítése érdekében! Hálás voltam és vagyok minden egyes elismerő, vagy segítő szándékú, ötletadó kommentért, mert nélkülük nem állnék ma itt a bloggal és nem járnám az álmaim útját.

A mosolyvonalam diagnosztikája

Említettem már, hogy imádom a hosszú körmöket? Olyan elegáns és egyszerű módja lenne annak, hogy optikailag megnyújtsam velük a tömzsi husis ujjaimat és a szabályos macok-alakú kézfejemet, de sajnos, a tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a natúr, festetlen körmeim esztétikai szempontból és statikailag sem viselnek el hosszabb szabadszélt, mint a körömágyaim hosszának a fele. Ebből mindjárt két probléma adódik.

Egyrészt ha azt akarom, hogy a szabadszélek egyforma méretűek legyenek, az eltérő körömágyhosszak miatt eltérő összméretű körmök fognak születni, másrészt az ideális szempontok alapján megalkotott körömhosszom minden lesz, csak nem hosszú. 

Ez a fotó azért készült, hogy ezt a kettős dilemmát szemléltessem, a képen látható körömhossz számomra már egy viselhetetlen, és optikailag előnytelen méret és fazon, azonban szándékosan, a bejegyzés kedvéért növesztettem ekkorára. 

Ha figyelmesen megnézitek a képet, tetten érhetitek a szabályszegő gyűrűsujj-szabadszélt, amely majdnem olyan hosszú, mint maga a körömágy, és a kisujjon ez a diszharmónia még inkább felfedezhető.

Ezen a két ujjon nőnek a körmök homorúan, és itt a mosolyvonal is teljesen egyenes, mert, ahogy növekszik a köröm tulajdonképpen FÖLfelé, úgy válik el egyenes vonalban a körömágytól… mintha feszülne. A többi köröm mosolyvonala ugyan íves, de a legkevésbé sem egyenletes.

Mit tudok tenni, ha hosszú, természetes körmöket szeretnék, harmonikus összképpel, a műkörömépítés és gél lakkozás technikája nélkül?

Nem veszem figyelembe a körömágyhossz/szabadszélhossz  ideális arányát, csupán arra törekszem, hogy a körmök mérete, alakja egyforma legyen és

1. kizárólag telibe festett, vagy díszített körmöket viselek, hagyományos áttetsző francia fazon tehát kilőve.
2. „cseles” francia manikűrt készítek, amely leplezi az eltérő szabadszélt, mosolyvonalat és rövid körömágyat.

Amióta csak ismerem a műkörömépítés és gél lakkozás technikájában honos körömágyhosszabbítás nyújtotta előnyöket, azóta izgatja a fantáziámat, hogy vajon lehetséges-e normál körömlakkokkal hasonló hatást elérni. A következő manikűrök ennek az elmélkedésnek eredményeként születtek. Alapvetően mindhárom több sebből vérzik, emiatt hetekig pihentettem a fotókat, de éreztem, hogy tematikailag passzolni fognak ebbe a bejegyzésbe, ezért bár tőlem szokatlan, hogy ennyire tökéletlen munkát tegyek közzé, most mégis megteszem demonstratív céllal.

Az első két manikűr a pucérkörmös fotón látható körmökre készült, az utolsó pedig hetekkel később.

Első kísérlet

Jól fedő, krémes nude-árnyalattal két rétegben alapoztam a körmeimet, majd francia manikűr tollal megfestettem a szabadszélt. A manikűr lényege, hogy az erősen fedő körömágyszín a tényleges körömágyhosszt leplezi, az utólag festett szabadszél pedig elegánsan keskeny. A technika hátránya, hogy a szabad kézzel húzott mosolyvonal rendkívüli precizitást igényel, tapasztalatom szerint korrigálni nem lehetséges. A manikűr készítésénél alkalmazott francia toll rétege repesztőlakként viselkedett a száradás során, és ezt még a fehér csillámos effektezés sem tudta elfedni :(

Második kísérlet

Felragasztható francia sablon segítségével, szivacsos technikával, több rétegben imitált körömágyhosszabbítás, utólag, szabad kézzel festett szabad széllel.

A lényeg: a sablont a tervezett körömágy/mosolyvonal határára illesztjük fel, és a megszokottól eltérően a fölső ív vonalán dolgozunk.

Én mosogatószivacs darabka segítségével vittem fel a körömágyszínt imitáló krémes, erősen fedő rózsaszín lakkot egy tejes rózsaszín alaprétegre, ennek köszönhetően a körömágyszín a hátsó bőrredő irányában elhalványul, lehetővé téve, a holdacskák láthatóságát, a szabadszél határvonalánál pedig erősen fed. Az utólag felfestett szabadszél ívét itt sem tudtam korrigálni sajnos, illetve a szivacstechnikám sem elég kiforrott még, ezzel együtt is azt mondom, hogy ez egy működőképes technika, csak gyakorolnom kéne.

Harmadik kísérlet 

Első réteg alaplakk

Második réteg alaplakk

Baby Boomer-körmeim. Erősen fedő nude-árnyalattal két rétegben alapoztam, majd szivaccsal nude-fehér színből, két menetben óvatos színátmenetet készítettem. A mosolyvonal ennél a technikánál nem látható, csupán diszkréten sejteti a körömvégek fehér átmenete. Díszítések alapjaként, de önmagában is tetszetősek az ilyen technikával készített körmök, én gyúrni fogok a tökéletesebb kivitelezésre, az biztos.

Az elkészült Baby Boomer-körmök

Nektek vannak hasonló dilemmáitok a saját körmötök adottságaival kapcsolatban?