2015. december 31., csütörtök

Emlékmozaik 2015


Énképem működésének demonstrálása céljából készítettem ezt a manikűrt. Ezen a héten Szilvivel az ÉNKÉP és az ÉBREDÉS fogalmakat boncolgatva izgalmas napot töltöttünk el közösen a SzóFogadóban, katt a részletekért! :) 




Önmagam megismerésének első lépése, hogy megnyitom emlékeim tárházát, mert az úton, ahol egy adott pillanatban éppen tartok, emlékmozaikokat sodrok magammal. Vannak óriási és kevésbé meghatározó erejű darabkák, de egyetlen fontos tulajdonságban megegyeznek. Mindegyikre egyformán szükségem volt ahhoz, hogy azzá váljak, aki ma vagyok, a további fejlődéshez pedig elengedhetetlen a múltban történtek elemzése, összegzése. Hiszem, hogy semmi sem történik ok nélkül az életemben, hogy nincsenek véletlenek, hogy globálisan tekintve minden mindennel összefügg, a jó és a rossz kéz a kézben jár olykor mellettem, néha pedig előttem, hogy utat mutasson, vagy megállásra késztessen, amikor ész nélkül rohanok egy végzetes pont felé.


Már az első pillanatban tudtam, hogy öt apró tükröt fogok készíteni a körmeimből, kopott, antik keretben, foncsorukat vesztett üveglapokkal. Abban is teljesen biztos voltam, hogy emlékeket szeretnék valahogyan láthatóvá varázsolni az üveglapok mögött, de napok teltek el a tükör keretének felvázolását, tervezését követően és még mindig nem jutottam ennél tovább.


Van egy polcom, ahol dobozokban tárolom a legkülönfélébb, körömdíszítéshez használható elemeket, anyagokat. Pigmentek, csipkék, alkatrészek, apró darabokra metélt szaloncukorpapír, strasszok, mákszemek, gyöngyöcskék…
Bő félórák teltek el azzal, hogy turkáltam közöttük, ahogyan a ruhásszekrényem előtt szoktam toporogni tanácstalanul, amikor azt hiszem, hogy „nincs egy rongyom, amit felvegyek”! :D

Éreztem én, hogy komoly áldozatot fog követelni tőlem és komoly munkát ez a téma, és hogy amit készítek majd, talán nehéz lesz emészthetővé tenni, és aggódtam amiatt is, hogy ha ilyen szinten engedek közel magamhoz embereket, nagy a veszélye, hogy megsérülök, vagy elveszítem a szimpátiájukat.




Percekig pihentettem a tekintetem egy szív alakú konyakmeggyes dobozkám tartalmán, amelyben az eddig készített számomra legszebb manikűrjeimet őrzöm. Ezek amolyan „mérföldkő”-manik az elmúlt időkből, és úgy próbáltam konzerválni őket, hogy géllakkal átkentem, majd egy darabban leválasztottam őket a körömlemezről, és a bonbonosdoboz mélyedéseiben pihentek addig a pillanatig, amíg úgy nem döntöttem, hogy beolvasztom darabkáikat emlékmozaikokként ebben a manikűrben, megszüntetve őket, de létrehozva általuk valami újat.




Amíg egy éles fém bőrcsípő manikűreszköz segítségével apró darabokra metéltem az emlékeket, volt időm megálmodni, melyik körömlakkom fogja szolgáltatni az alapot, a mozgalmas, sokoldalú, sötét, ellentmondásos űrt, amelyben a mozaikdarabkák kavarognak majd. 


A PP Badass a legszebb, legkomplikáltabb sötét színű lakkom, majdnem fekete alapban megszámlálhatatlan különféle színű pigment és holografikus szemcse alkotja, minden elismerésem a megálmodónak! Őt kentem fel két rétegben alapként.

Picture Polish - badass két rétegben

A mozaikdarabkákat Moyra Gel Coat és narancsfapálca segítségével rögzítettem a körmökön, majd az igencsak térbeli felületet csontraszáradást követően Essence lehúzható gél lakkal hoztam síkba, és egyúttal tettem domborúvá, mármár lencseszerűvé.

Ezt követően formareszeltem, mattítottam és rákentem még egy vékony réteg gél lakkot, köttettem, és készen állt az öt tükör fényes üvege a mögöttes tartalommal.



A kereteket kedvenc lakkmintázó ecsetemmel készítettem, törekedve a kopott, matt hatás hangsúlyozására.



…ahhoz, hogy valami újat hozzak létre, hogy tovább tudjak lépni, meg kell tanulnom elengedni, és megbocsájtani…

Ez az, amit megértettem és kifejezni szántam a manikűr készítése során.

Boldog Új Évet Kívánok Nektek Szeretettel!


Felhasznált körömlakkok

Picture Polish – badass
Golden Rose Paris Magic Color – 355 zöld-arany duokróm
Zoya – Brooklyn aranyló gyöngyház sárga
Essence Gel Nails At Home – 2in1 base&top coat (clear peel off gel)
Moyra Gel Coat

Egyebek


mozaikdarabkák

14 megjegyzés:

  1. gyönyörű lett ez a manikűröd is, Boldog Új Évet! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen Manna, sok sikert és további gyönyörű manikat kívánok neked az új esztendőben!

      Törlés
  2. Hihetetlen elgondolás,már ami a manikűrt illeti. Eszembe nem jutott volna, de kitűnően kifejezi azt, amit mondani, mutatni szeretnél vele. Szilvinél olvastam az előzményt. Tudom, nem vigasztal, de én is mindig azt éreztem a szüleimmel kapcsolatban, hogy nem lehetek önálló. Már férjnél voltam, gyerekem is volt, de még mindig el akartak számoltatni hova megyek, kivel, mit csinálok, stb. Sokáig hallgattam, mert nem akartam őket megbántani, de egyszer betelt a pohár és egy picit "beolvastam" nekik. Talán akkor értették csak meg, hogy felnőttem, saját életem van. Akkor megfogadtam, hogy én nem leszek ilyen a lányommal, inkább elásom magam. Szerencsére úgy vagyunk most vele,mint a barátnők. Sokaknak fura ez, de megbízunk egymásban, ami minden kapcsolat alapja, az őszinteség mellett.

    No, Boldog Új Évet is, mert a végén még elfelejtem :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, a jókívánságot és a pár gondolatot is, amelyet megosztottál velem, nagyon jólesik a bizalmad és én is a legjobbakat kívánom neked az új évben! :)

      Törlés
  3. Úristen, Bandi! Ezzel ennyi meló volt??? Megszállott nőszemély :))))))) Őrület amit művelsz, le vagyok nyűgözve :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D :D Igen.
      És a képeket elnézve még lehetett volna rajta dolgozni, viszont abban a percben, amikor befotóztam, úgy éreztem, hogy többet az életben nem veszek a kezembe se ecsetet, se körömlakkot. A szemüveg is rásült az orromra...munkás volt, de megérte, úgyse hagyott volna nyugodni a gondolat.

      Törlés
  4. Boldog új évet!
    Nem hiszem, ezzel szimpátiát vesztesz, hiszen mindenkinek van saját sztorija, ráadásul néha még hasonló is. Ez a "nincsenek véletlenek" és mindennek oka van globálisan szemlélet engem speciel nem vigasztal az egyéni tragédiákkor, de valóban vannak szerencsés véletlenek is, annak örülni szoktam.
    Mindig ledöbbenek a műveid láttán, hihetetlenül egyedi alkotások, szerintem nincs még egy ember, akinek ennyi türelme és kreativitása lenne :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van, nehéz vigaszt találni egy aktuális szerencsétlen esemény közben a gödör mélyén, amikor sz*rul érezzük magunkat. Ilyenkor (ma már) igyekszek elvonatkoztatni a lelkiállapotomtól és bizonyos távolságból szemlélni az eseményt. Életem eseményei csak részei az egésznek, akár jó, akár rossz, minden pillanat egy következő történet lehetséges kiindulópontja.

      Ledöbbensz? Néha én is, pláne, ha olyasmit sikerül alkotni, amit első pillanatban nem gondoltam volna. Régebben, ha egy manit nem sikerült egy órán belül elkészíteni, feladtam, lemostam a félkész munkát, mert nem hittem annyira a munkámban, hogy feltételeztem volna egy esetleges "B"-verzió sikerét. A blognak köszönhetően változtattam ezen a hozzáálláson, és addig csinálok egy manit, amíg azzal a tudattal nem dőlök hátra, hogy igen, ezt büszkén vállalom.
      Inkább vagyok makacs, mint türelmes, nagyon köszönöm, és örülök, hogy így látod.

      Boldog Új Évet neked is, Audrey és sok sikert! :)

      Törlés
  5. Csodás az ötlet, a kivitelezés és a végeredmény is. Nagyon inspiráló, ahogy a korábbi manijaidat felhasználtad egy újban. Nagyon nagyon tetszik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, ez nagyon kedves tőled. :)

      Törlés
  6. Wow, elállt a szavam! pszichedelikus! Tényleg olyan, mint apró emlékfoszlányok keringése az elme végtelen űrjében, vagy inkább zűrjében. Elgondolkoztat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennek szívből örülök, hiszen ez a cél lebegett a szemem előtt, sokkal inkább, mint bármikor.
      Köszönöm szépen :)

      Törlés
  7. Gyönyörű :) Mindig ámulok-bámulok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy így érzed! :)

      Törlés