A Sárkány Szeme

Hol hagytam abba, nagyjából fél évvel ezelőtt? Mert abbahagytam, nincs mit szépítsek ezen a kifejezésen, nem félbe-, hanem abbahagytam, mert egyre kevésbé tudtam színlelni a külvilág felé, hogy követésre méltóan rendben van az életem.

Már magamnak sem voltam képes harmóniát hazudni, hogyan tudtam volna hát közvetíteni felétek? Félszívvel? Sehogy. Sőt.

A mélypont legalján már csupán arra volt energia, hogy lélegezzek és kapaszkodjak kétségbeesve mindenkibe, akiben bíztam. Mindenkibe, válogatás nélkül, és attól függetlenül, vajon az illető méltó volt-e a bizalmamra…..

Mert bár semmi sem tisztán fehér, vagy fekete, az emberek mégis olykor egyik pillanatban izzóan, kristályosan fehérek, hogy aztán a következő pillanat hatására a démoni vörösön át megmutassák lelkük éjfekete mivoltát.

Képesek vagyunk huszonnégy órán belül teremteni és rombolni, egyazon napon megélni halált és újjászületést.

Pánikbetegség

Ma már tudom, hogy én voltam az ok és az okozat, és teljesen nyilvánvaló számomra, hogy néhányan most izgatottan felkapjátok majd a fejeteket arra számítva, hogy tudom az utat a gyógyulás felé vagy legalábbis a rám jellemző dagályos stílusban aprólékosan elemzem majd a történetemet, és igen, ott...ott biztosan ott lesz majd a megoldás, az élet vize bandita sorai között.

Nem.

Nem lesz ott.

Egy másik ember példája sohasem lehet a megoldás, maximum elképzelt képek sora, amelyeket filmként levetíthetek neked, és te beoltod a saját érzelmeiddel, amíg követed a cselekményt, de egyetlen pillanatra sem lesz a te utad.

A megoldás valójában te magad vagy.

Épp ott, ahol most ülsz, ott vannak a válaszok az okos fejecskédben a két vállad között a nyakadon….naná, hogy ott vannak, hiszen a kérdéseket is önmagadtól kaptad, és az üdvösséghez most az is épp elég, ha pontosan fel tudod idézni, mi volt a legelső kérdés, amit feltettél magadnak, és milyen szituációban voltál, amikor meghallottad a belső hangod kérdőjeles mondatát.

Kérlek, légy teljesen tárgyilagos, tedd félre a szituáció iránti érzelmeidet, mint ahogyan azt is, ki mit mondott vagy tett veled abban a pillanatban.

A te kérdésed, a te problémád, és most csupán egyetlen dolgod van: előhívni az emlékeid közül és kitenni magad elé az asztalra, hogy végre kívülről lásd.

Félsz? Nem véletlen. És nem baj.

Amikor kisgyerek voltam, féltem az idegen emberek rám szegeződő, szótlan tekintetétől, és bevallom, ma sincs ez másként, csak épp könnyebben dolgozom fel az élményt. 

A szem a lélek tükre- mondja a közhely, meglehetősen hiányos mögöttes tudás birtokában, hiszen egy szemgolyó, a környező bőrfelületekkel együtt nem tükröz semmit, legfeljebb aktuális egészségi állapotot.

Az arc mimikája, a gesztusok finom szövevénye az, ami a ránk irányuló tekintetnek érzelmi többle

Az emberi pillantás így lehet megsemmisítő erejű, álmatag, vagy éppen éber, mindent tudó. Szenvedélyes, magával ragadó, vagy hűvös, távolságtartó, semmitmondó, közömbös…esetleg felszínes.

Felhasznált körömlakkok

Colour Alike – Winter Holo 500

China Glaze Everglaze Active Top Coat

Egyebek

Crystal Nails Art Gel – Yellow, Black, White, Blue

*privát fotó

*A bejegyzésben látható fotót én készítettem magamról egy saját használatra szánt erotikus fotósorozat részeként, amelynek során magamat szerettem. Nos, ez volt „az a pillanat”. Akinek csak mutattam ezt a fotót, egytől egyig bizarrnak találta az arckifejezést és a tekintetet. Te vagy az első ember, akinek elmondom a pillantásom titkát.