Az előző heti téma számomra Szilvi SzóFogadójában a
KALANDVÁGY volt. Ezzel egy időben Szilvi a KÜZDELEM fogalmát boncolgatta, kattide az aktuális bejegyzésért :)
Már a fogalomkifejtés közben tudtam, hogy tűzmintát fogok
készíteni és mialatt gondolataim életem eddigi kalandjai körül forogtak,
beugrott egy kép és egy történet a régmúltból.
Majdnem húsz évvel ezelőtt, életem egyik végtelenül
elkeserítő mélypontján egy többnapos önismereti kalandtréningen vettem részt.
Rengeteg szokatlan élmény és megmérettetés várt ott rám, valószínűleg ha előre
tudtam volna, mire számíthatok, akkor nem vágtam volna bele! :D
Volt ott minden: agressziókezelés, bátorságpróba, erőpróba,
kötélpályán való lecsúszás, és utolsó nap este izzó parázsszőnyegen jártunk.
Ez volt az a pillanat, amikor megszületett az én kis (akkor
még) csökevényes agysejtjeim mélyén az a valóság, amelyben NINCS LEHETETLEN!
Később a Mátrix című film feledhetetlen epizódjában, amelynek
átvitt értelmű mondanivalója szerint „nincs kanál”, láttam ezt a hátborzongató,
felfokozott pszichés állapotot képben megjeleníteni.
Ma sem tudom, pontosan hogyan történt, hogy voltam képes
elevenen izzó parázson járni meztelen lábbal úgy, hogy nem égett meg a talpam.
Másnap láttam a jelenetről készült videót is. Futkosott a hátamon a hideg,
amint láttam a csontsovány, fiatal lánykát, magamat, aki gyors, magabiztos léptekkel áthaladt a
parázsszőnyegen, miközben lábujjai között még akkor is felvillant parázsszikra,
amikor már átért.
Ennél nagyobb ösztönzésre nem is volt szükségem azokban az
időkben, sokkolt és irányba állított ez az élmény, ma is gyakran eszembe jut.
Jól emlékszem a döntő pillanatra, amikor már készen álltam,
hogy lépjek, és az is élénken él bennem, hogy a parázs érintése a talpam
számára milyen volt. Mintha hűvös üvegcserepeken jártam volna. Olyasfélén, ami
az autók szélvédőjéből szokott kitörni apró kristályos szerkezetben.
A tűz motívum elkészítésére Elena Kotliarker festőművésznő
egyik munkája inspirált. Nemrégiben fedeztem fel őt az Interneten, és nagyon
közel került hozzám az egyedi stílusa, ábrázolásmódja, ahogyan a műveiben
történetek fonódnak egymásba. Ez a nő úgy használja, kombinálja a színeket,
ahogyan én a levegőt veszem, a vérében van az egész, ösztönből fest…áh,
leírhatatlan, nézzétek csak!
Elena Kotliarker: The Dance Of Butterfies Forrás |
A manikűr elkészítésében, mint már annyiszor, a Dry
Marble-technikát hívtam segítségül. Először megpróbáltam direktben, a körmeimen
márványozni a színeket, de sehogysem jött össze, talán a csillagok állása, vagy
a bioritmusom, vagy a holdfázis nem volt megfelelő…hiszen tudjátok, néha az sem
elég ehhez a technikához, ha a Jóisten velünk van! :D :D
Így aztán maradtam az
egyszerűbb, irattartó fólián mixelt Dry Marble verziónál, és 24 óra múltán
matricaként használtam fel a még rugalmas, hártyavékony minták részleteit egy
gyönyörű, Oriflame acélszürke alapra kent átlátszó fedőlakk fölött.
Az irattartó fóliára készített minta fázisai. |
Oriflame The One - Steel |
A szürke alapra elsősorban
azért volt szükség, mert a matricák szándékosan nem fedték teljes felületen a
körmöket, hanem szándékaim szerint a lángok csak úgy „belelobogtak” a
háttérbe…mint egy tábortűz. Az alábbi képsoron láthatjátok a matricakészítés és
a másnapi körömre applikálás fázisait, amelynek során körmönként haladva, a
nedves fedőlakkba határozott, de óvatos rózsafapálcás lapogatással rögzítettem
a matricát a felületben.
A matrica, az applikálás közben, és a félkész, nyers motívum |
A sáncoknál én a leghegyesebb díszítőtűmmel végzett
sűrű szurkálásokkal szoktam leválasztani a felesleget.
Akik esetleg még nem próbálták a technikát, de kacérkodnak
vele, azok számára fontosnak tartom elmondani, hogy ebben a majdnem kész
fázisban nagyon nem szép látványt nyújt a manikűr, és ez természetes, hiszen a
matrica alatt lévő friss átlátszó lakkréteg picit eltaknyosítja a matrica
széleit, és a felesleg jó nagy része színes maszatként a sáncok mélyén köt ki,
ráadásul a matrica a széleknél egyenetlen.
A technika imádnivaló, gyors, kreatív, de a körmöket
körbetakarítani acetonos ecsettel, ez esetben komolyan mondom olyan élmény,
mintha bőrfeltoló lapátkával próbálnál meg vakolni, azt hiszed, sohasem jutsz
majd a végére! :D
A tisztogatás során az egyenetlen széleket is szépen
kiigazíthatjuk, majd egy réteg fényes fedőlakk, és szem nem marad szárazon! :)
Neked mi volt életed eddigi legnagyobb kalandja? Mesélj! :)
Felhasznált körömlakkok
Oriflame The One – Steel
Dor – 3/2 Gyöngyház tűzvörös
Flormar Duochrome – Piros-arany duokróm
Frlankenem – Vérnaracs
Vollare Da Vinci – 244 Gyöngyház napsárga
Moyra Gyémánt Fedőlakk
China Glaze Everglaze Active Top Coat
Hű, de gyönyörű ez a manikűr! :)
VálaszTörlésEz a színvilág abszolút nekem való, nagyon tetszenek a színei! A technikát én is nagyon szeretem (bár már régen alkalmaztam), jóval egyszerűbb, mintha a körmünkön márványoznánk (ráadásul ha nem tetszik az eredmény, nem ragasztjuk fel a körmeinkre) :)
Az eddigi legnagyobb kalandom? Amikor először vezettem egyedül repülőt :D
Ma már nem mernék egyedül felszállni, de néhány éve megcsináltam, (egészen pontosan 5-ször, mert annyi kellett a vizsgához).
Azóta mindig azt mondogatom, hogy én nem félek repülőn, csak ha nekem kell vezetni :D
Jézusom, ez elképesztő élmény lehetett! :D
TörlésNekem bevallom, még azt is nehezemre esik elhinni, amikor rajta ülök, hogy ez a nehéz légijármű a levegőben repül!! :D
Én nálad figyeltem fel erre a technikára először, imádom készíteni, csak takarítani ne kelljen a körmöket!
Örülök, hogy tetszett a manim :)
Álomszép manikűr lett,nagyon ügyes vagy. :)
VálaszTörlésHát,én előttem még ott az élet,igazából eddig még mondhatni nem is nagyon éltem. De ha mondanom kéne,a legnagyobb kalandom a motor forgalmim volt. Nagyon be voltam ijedve... Bár mostanság úgy állok a dolgokhoz,hogy "egyszer élünk(pl.tesin,amikor kézen kell állni :D)" Ha elesek,felkelek,ha nem,megpróbáltam. :D
Ez az, így kell ezt csinálni, egyetértek! :)
TörlésA félelem legyőzése a bátorság diadala. Ha valamit annak ellenére is megteszel, hogy félsz tőle, óriási dolog, és nagyszerű élmény.
Köszönöm a kedves szavakat! :)