2016. április 28., csütörtök

The Window


Két héttel ezelőtt  Szilvi SzóFogadójába készítettem ezt a manikűrt. Az OTTHON fogalmával dolgoztam aznap, és telve voltam békés érzelmekkel, mert szerencsésnek érzem magam, amiért van igazi otthonom, ahol szeretnek, ahová hazavárnak. 



Bár az otthon melegét számomra leginkább egy ódon kandallórostélyon át villódzó lobogó fahasábok látványa testesíti meg leginkább, most mégsem éreztem helyénvalónak egy kandallótüzet megidéző manikűrt, tekintve, hogy radiátorfűtésünk van. Elhoztam inkább nektek a bejárati ajtónk ablakán át beszűrődő napfény látványát a körmeimen, ami biztosan állítom, hogy van olyan szép, mint egy kandalló, ráadásul abszolút van közöm hozzá, ugyanis a lakásunk valamennyi nyers, kezeletlen fenyő ajtaját saját kezűleg festettem a beköltözésünk után pár héttel.

Jól emlékszem azokra a napokra, és a lakásunkra, amit apránként vettünk birtokunkba. Idegen volt még minden zörej, a szagok, a szokatlan fények, és bevallom, én visszavágytam a kopott albérleti szobánkba, a sárguló falak közé, ahová bár rendszerint váratlanul állított be a tulajdonosnő, mégis, még a frissen festett új lakás falai között is szívet tépően hiányzott az „albi” megszokott miliője. Úgy éreztem magam, mint egy éti csiga, akit erőszakkal kihúznak a tarkacsíkos házából, és most készül belehalni. Aztán elmúlt néhány dolgos hét, és mi otthont teremtettünk az üres lakásból, magunk képére formálva a szín- és formavilágot, miközben megejtettük az első véletlen karcolásokat a frissen festett falon, és az első komoly sebeket a szívünkön.



Az ajtókat mahagóni színű lazúrfestékkel festettem, akkor még ösztönösen választva ezt az árnyalatot, de ma már tudom, hogy telt, meleg vörösesbarnája remekül illik a régimódi kényelem jegyében berendezett kuckónkba, a muzeális tárgyaink, régi könyveink háttérszíneként. Ezen kívül szeretem a fa anyagát, az erezet ritmikusan ismétlődő vonalait, és régóta terveztem már manikűrben megfesteni ezt a látványt.


Alapként a gyűrűsujjam kivételével minden körmömre egy szépséges sötét karamell színű Crystal Nails körömlakkot kentem két rétegben, majd miközben a fa erezetét áttetsző arany lakkal, apró, oldalazó, simogató ecsetvonásokkal, megfestettem, a száradási időközökben a gyűrűsujj körmére fehér pelyhes, szikrázó alapra cellux-technikával elkészítettem a napfényben fürdő ablakszemeket. A fenti fotókon az alkotás fázisait láthatjátok.


Számodra mi az otthon meghatározó színvilága?
















Felhasznált körömlakkok

Crystal Nails Long Lasting – Diamond 102 Sötét karamell
Orly French Manicure – 42431 Golden Halo

Essence Winter? Wonderful! – 01 The Frosted (fehér)
Essence Winter? Wonderful! top coat – 01 A Winter’s Tale

Essence The Gel Top Coat



Egyebek


Irodai ragasztószalag

2 megjegyzés:

  1. Félelmetesen ügyes vagy! Nálunk minden zöld-barna-narancs-sárga-okker-krémszín meg natúr. Őszi színek. Nemsokára lesz festés, eléggé ötlettelen vagyok, de nekem tetszik minden úgy, ahogy van, azt kellene újrafesteni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha szeretsz egy meghatározott színvilágot, akkor nem érdemes váltani, és merőben más arculatot teremteni a lakásnak.
      Hogy mégis legyen leheletnyi változás, és friss lendület, javaslom egy általad kedvelt kiegészítő szín becsempészését az összképbe, színvitaminként.

      Ha pl veszed a legnagyobb felületen használt színed, és kiválasztod a komplementerét, akkor azt becsempészheted apró tárgyak, textilek formájában.

      Nálunk is most van felújítás, sajnos, tyúklépésekben haladunk, mert nehéz összehangolni a szabikat, én merész húzásra szántam el magamat, a megszokott semleges, mert a saját szobám tojáshéjszín falát Carmen rózsára fogjuk festeni! :D
      Izgulok, mint állat, de a színelmélet alapján jól kell ennek kinéznie! :D :D

      Örülök, hogy tetszik a mani, köszönöm a dicséretet :)

      Törlés