Szólánc - Harmadik forduló - Koponya

Helie Szólánc-manikűrjátékának harmadik fordulójában vagyunk ma. Aktuális láncszemünk a játék szabályainak értelmében a KOPONYA szó volt, amelyet ezúttal Myrkky Áginak, a forduló házigazdájának köszönhetünk.

A feladvány kihirdetése pillanatában bevallom, nem jöttem tűzbe, és nem ragadtam azonnal ecsetet, sőt addig halogattam a manikűr elkészítését, ameddig csak lehetett, mert heteken át sem ihletem, sem halvány elképzelésem nem volt arra vonatkozólag, hogyan is kellene körömre vinni egy olyan motívumot, ami számomra, nemcsak hogy nyomasztónak, de elég komplikáltnak is tűnt. 

Mindenképpen szabad kézzel gyártott díszítésben gondolkodtam, az első perctől elutasítva minden matricás, vagy körömnyomdás ötletet. A gyári matricák nyomdatechnikai kivitelezésével ugyanis alapvető problémám, hogy a közeli fotókon én elfogadhatatlannak érzem a grafika apró, árulkodó pöttyöcskéit, az egyetlen koponyás Moyra nyomdalemezemen pedig olyan brutális méretű ez a motívum, hogy nem gondoltam erre a célra előszedni se.

Nagy fába vágtam a fejszémet az emberi koponya lencsényi méretben való megfestésével, előtte még soha nem próbáltam ilyesmit. Virágot, növényeket, nonfiguratív indákat valahogy szívesebben ábrázolok, és sokszor önkéntelenül is fut a motívum a kezem alatt. Ami szívből jön, annak útját se tudnám állni, de amihez házi feladatként fogok hozzá, ott bizony meg kell szenvednem az értékelhető eredményért, ugyanakkor előfordul, hogy egy feladatmunka motívuma kulcsot talál a lelkemhez, és beleszeretek megvalósítás közben.

A KOPONYA motívum esetében az érzelmi kötődés nehezen jött nálam létre, mivel sem viccesnek, sem közelinek nem éreztem a témát, és addig hozzá sem bírtam fogni a megvalósításhoz, amíg át nem léptem egy korlátot az elmémben, ami távol tartott tőle.

Felidéztem azt a napot, amikor először láttam igazi emberi csontvázat kisiskolásként. 

A pici faluban, ahol akkor éltem, épp egy régészeti ásatás zajlott a templomkertben, és a gyermeki kíváncsiság egy napon váratlanul ott talált engem a feltárásnál. 

A jól ismert, gondozott kert közepén egy óriási hasadék éktelenkedett a földben, és mint amikor a csokoládétortát szeletelik, épp úgy rajzolódtak ki a talaj rétegei a szemem előtt….homokszín-fekete-szürke-barna-piskótarétegek között darált dió…

Egy szakállas férfi guggolt a gödör mélyén, a „piskótalapok” tövében, kezében ecsetel buzgón sepregetve képzeletem darált dióját, és ez a látvány annyira szokatlan volt, hogy megszólítottam a bácsit.

Különös.

Egy idegen régész volt az , akitől azon a napon megtudtam, hogy mit jelent a halál és az elmúlás fogalma, és mivé lesz a testem, miután egyszer majd nem leszek többé. Ő volt az első ember, aki nem a hazugság nyelvén szólt hozzám ezzel a kényes témával kapcsolatban, az első, aki nem jött zavarba a kérdéseimtől, és akinek a válaszától épp ezért én sem féltem. Gyermekként a magyarázat nélküli titkoktól jobban rettegtem, mint az igazságtól, csak épp ezt a felnőttek másképpen hitték J

A darált dió és piskóta víziója nagyjából egy órán belül tűnt el az elmémből, hogy helyet adjon a valóságnak, a föld mélyén pihenő történelmi csontvázaknak. Ott a lábszárcsontok, combcsontok, széthullott bordák, koponyák, hajfonatok között, a kiásott föld gilisztaszagú, nedves lehelete, és a templomkert virágzó rózsáinak fémes illatával körbevéve először gondolkodtam el a létezés törvényszerűségein.

Az emberi koponya legfontosabb jellegzetessége az alakján túl számomra az arcnélküliség. Belenézel az üres szemüregekbe, és megpróbálod elképzelni a már nemlétező szemek pillantását. Tekintetedet fogva tartja az állkapocs és a fogak keretezte groteszk vigyor, amely túl pajzán ahhoz, hogy némán tudomásul vedd, a jövődet látod…

A manikűrről

A miniatűr koponyát egy réteg fekete holografikus körömlakkfoltocskára festettem irattartó fólián, fehér és fekete Crystal Nails festőzselével, majd köttetés után matricaként használtam fel a foltot a középső ujjam körmére.

A következő lépésben minden körmöt két réteg holografikus fekete körömlakkal alapoztam, és száradás után fehér festőzselével nonfiguratív indamintát készítettem a koponya köré és a szomszédos körmökre.

A hüvelyk- és kisujjamra a Moyra Labyrinth körömnyomdalemezéről választottam motívumot, amelynek érdekessége, hogy először használtam festőzselét nyomdafestékként.

Felhasznált körömlakkok

Colour Alike – Black Saint

RdeL Young Matt Top Coat

China Glaze Everglaze Active Top Coat

Egyebek

Moyra Nail Art Stamping Plate – Labyrinth

Crystal Nails Art Gel – black, white

A manikűrjáték többi résztvevőjének munkáit az alábbi linkekre kattintva érhetitek el.

Szólánc 3. forduló: Koponya

1.	Ágnes	3.	Helie	5.	Tessa
2.	Mesy | Testvérkódex	4.	ZsebBoszi	6.	bandita

(Cannot add links: Registration/trial expired)