2016. augusztus 15., hétfő

Nail-Art vagy Mókolás Alapszinten?


Kicsivel több, mint fél éve blogolok, blogolgatok, és ez idő alatt azért megfogalmazódott bennem jópár kétség azzal kapcsolatban, amit csinálok, illetve nem csinálok. Hová lehet fejlődni a körömdíszítésben, kell-e fejlődnöm, vagy épp elég, ha kicsit több energiát feccol bele az ember lánya a klaviatúra billentyűinek kezelésébe, mint amilyen színvonalon forgatja az ecsetét?


Akik rendszeresen olvasnak, néhány bejegyzésemben találkozhattak már személyes véleményemmel, ezzel a kényes témával kapcsolatban, de a tisztánlátás érdekében inkább elmondom újra.

Használok képszerkesztő programot (paintnet), amelynek köszönhetően a mesterséges fényben készített manikűrfotóim nagyobb színhűséggel, világosabban jelenhetnek meg, mint ahogyan a kamerámból letöltés után a monitoron látom. Ezzel együtt igyekszem legmesszebbmenőkig visszaadni a realitást, mert alapelvem, hogy nem hazudok az olvasóknak. Magamnak sem szívesen, de nektek pláne nem, mert mit nyerhettek azzal, ha elhitetem veletek, hogy nincsenek redők a bőrömön, hogy hibátlanul tudok lakkozni, díszíteni, manikűrözni?

A minap vásároltam egy körömlakkot, amely magasan a lélektani határom fölött állt árban.
A reklámcélú fotón álmaim lakkját láttam, az őszi, sohanemvolt, sohanemlesz csodát, és alig vártam, hogy megérkezzen hozzám.
Megérkezett.
A csoda elmaradt.
Egy átlagos körömlakkot kaptam, ami szép, kétség nélkül az, csakhogy nem rendkívüli, inkább átlagos.

Ez a bejegyzés abban a csalódott öt percben született, amikor igenis becsapva éreztem magam, mindezt úgy, hogy tisztában vagyok vele, hogy a reklámcélú fotók nagy eséllyel manipuláltak….de hogy ENNYIRE?!

Tegnap készítettem a fenti képen látható hüllőmintás pedikűrt. A jobb lábamon tökéletes munkát sikerült alkotnom, míg a bal lábam körmein a motívum bizony csáléra, hibásra sikeredett.
Azt gondoltam ki, hogy ezzel a pedikűrrel és a róla készített fotókkal fogom nektek bemutatni, hogyan is kell alapszinten úgy mókolni, hogy a nagyérdeműt megvezesd.

Igen, irónikus vagyok, jól érzed.

Tudd, hogy a képszerkesztést ezen a színvonalon ma próbáltam ki először, és komolyan mondom, ledöbbentem. Kezdőként olyan jelentős és meggyőző változást tudtam eszközölni, ami elgondolkodtatott, vajon fölösleges vajúdás-e az, amit én az ecseteimmel, szivacsaimmal, sok-sok gyakorlással művelek, vagy megelégednétek azzal, ha belehazudnék a szemetekbe?

Ha igen, akkor meddig menjek el?
Addig, amíg egyszer megérem, hogy inspirációs képsorba válogatják a fotóimat, és hűha, „imádom”, szívecske és társai?!

Nail-art vagy photoshop?
Művészet, vagy technológia?
Igazság, vagy hazugság?

Az alábbi fotókba kattintva azokat eredeti méretben láthatjátok. Vadásszattok hát velem szőrszálak, hibák után! A blogom választott szélessége sajnos csak ezen a módon teszi lehetővé, hogy pontosan kövesd a lépéseket, de ha mindent látni szeretnétek, eredeti méretben nézelődjetek.

KÉPSZERKESZTÉS LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE 

A Paint.NET v3.5.10-et használom, belépve az alábbi felület fogad.


Bezárom az üres fotót, és a „fájlok” menüből kiválasztom a szerkeszteni kívánt képet a miniatűrök közül


Szerkesztés közben négy fő funkció látható. Jobb felső négyzetben színeket választhatunk (colors), jobb alsó négyzetben azt látjuk, ahol épp tartunk (history), bal fölső négyzetben pedig rajzeszközt választhatunk (tools). A bal alsó négyzet (layers)funkcióját még nem tapasztaltam ki.



Optikai szőrtelenítés

Íme az én jobb lábam pedikűrje, amely szinte tökéletes, mindössze két szőrszál ékeskedik rajta, egy saját, és egy macskaszőr. Tüntessük el, jó?

A két szőrszálért kattints a képbe! :)

Ehhez válasszuk ki a bal felső hasáb mezőből (tools), az eszközök közül a pipettát, és vegyünk mintát a szőrszál közvetlen környezetéből. A minta színe a jobb felső négyzetben (colors) is megjelenik.


Ezt követően az eszközök közül válasszuk ki az ecsetet, és hogy pontosabbak lehessünk, nagyítsunk rá a fotónkra 200%-ban. A kurzort mozgassuk a szőrszál vonalában, és hopp, szőrszál volt-nincs!

Az ominózus szőrszál félig eltüntetve, befestve a környezetből vett minta színével.

Ezután a kezelőfelület jobb felső sarkában látható fotóminiatűrünk bezárására kattintunk, majd mentést (save) választunk, majd a felugró ablakban „OK”, és a kijavított fotónk az eredeti kép helyén látható majd a mappánkban. FIGYELEM: az eredeti verzió ezzel a lépéssel felülíródik!



Volt szőrszál, nincs szőrszál

Sötét a fotó? Világosítsuk meg!

Ehhez a kezelőfelület felső sávjából kiválasztjuk az „adjustments” funkción belül a „curves” menüt, majd a kurzort mozgatva  világosítunk/sötétítünk, ha elégedettek vagyunk, akkor „OK”





Tónus és színkorrekció

A kép tónusa nem megfelelő? Pirított szalonnabőrszínű a bőrünk, és bágyadtak a színek?
A változtatáshoz az „adjustments” funkción belül a „hue/saturation” menüt választva, csúszkák segítségével feljavítjuk a fotót, OK, stb, stb.




Élesítés

Nem elég éles a képünk?
Élesítéshez válasszuk a felső menüsáv „effects” funkcióját, lépésenként élesítsünk, aztán OK, stb, stb.



Kis mértékben élesítve

Eddig rendben vagyunk, az utóbbi három dolgot én magam rutinszerűen alkalmazom a blogom fotóinak szerkesztése során, a vágással együtt.

Ma azoban ennél továbbmegyek, hogy megmutassam, hogyan vegyünk le a fotóról valamit, aminek zavarja a látványa az egónkat, íme:

Látjátok a lábam bőrének redőit? Leszedem, hidratálom nektek!


Optikai hidratálás, cuticulaápolás

Ehhez az „effects” funkción belül kiválasztottam a „noise” menüpontot, ezen belül is a „reduce noise” almenüt.



Finoman hidratált bőr, redőzet elsimítása, még a valószerűtlenség határán.

A felugró ablakban a két csúszkával beállítottam a kívánt látványt, majd OK, stb, stb. A fenti képen képen finoman dolgoztam, alig érzékelhető a különbség, de nézzétek mit lehet kihozni egy teljesen elcseszett körömdíszítésből, a bal lábam esetében.

Rontott motívum, elmosódott határvonalakkal, bőrcafat, és egyenetlen lakkozás

Hibátlan, művi látvány, a valóságtól fénysebességre elrugaszkodva

Mindössze annyit tettem, hogy a szőrszáleltüntető módszeremet ennél a képnél arra használtam, hogy kiradírozzam a motívum rontott vonalait, a kifutott, egyenetlen lakkozást, és az apró bőrcafatokat. És egy koszfoltocskát.

Ezután világosítottam, majd élesítettem, végül eltüntettem a bőrredőket a lábfejről.
45 perc alatt készültem el, mert most csináltam ezt először.

És nálam most láthattátok ezt utoljára ezen a szinten, mert míg a világosítást, élesítést és színkorrekciót elfogadom, használom, addig az alábbi végeredményt sem a lelkiismeretem, sem az emésztésem nem veszi be.

A téma lehet, hogy vihar lesz majd egy pohár vízben, vagy talán annyi se, mindenesetre egy kósza gondolatot elültethet a fejedben, ami jól jön majd akkor, amikor a századik fölösleges pénzkidobásba készülsz hajszolni magad, mert elhiszed egy mókolt reklámfotó utópiáját.


20 megjegyzés:

  1. Nem akarod leírni, mi volt a csalódás? A reklámfotónak az a célja, hogy megmutassa, a lakk ezt is tudja, ja, hogy ehhez kell a csillagok megfelelő állása és akkor pár másodpercre pont olyan, hát ez van. Biztosan sok függ a készítő bőrtónusától is. Ha lakkról keresek fotót, én Ági Mdolla és Lexa képeit szoktam nézni, mert pont olyan képeket készítenek, mint amilyen rajtam is lesz a lakk.
    Szerintem a valóságos képed is jól néz ki, nincs szükség a szépítésre. Engem az sem zavar, ha a bloggerinának pl. sérülés vagy egyéb más van az ujjain, ilyesmi megesik, vagy ne adj'Isten egészen emberinek látszik :) A gumiszerű bőr, na az rémisztő, ami egyes katalógusokban látható.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A lakk egy Dance Legend darab, amit a Nailland-ről rendeltem, miután elvette az eszem a lakk mellett álló pár fotó.
      Itthon nagyító alatt sem látom az ott bemutatott effektet.
      Egyetértek a reklámfotók céljával kapcsolatban, és ezzel együtt elgondolkodtat, hogy vajon melyik agyonhajszolt, dicsőített példányra vetnék szemet, ha azt normál fényviszonyok között, emberi léptékben, kézközelben látnám.

      Ági és Lexa fotói nekem is nagy segítségemre vannak, színek, effektek megítélésénél, a komoly esztétikai élményen túl! :)
      Nemrég bizmiceltem a KM-án egy szépséges ILNP lakkot, ahol Lexa képei alapján döntöttem, és nem bántam meg!
      Ági fotóiból inspirálódva pedig franken lakkot kutyultam, úgy beleültette a bogarat a fülembe! :D

      A macskaszőr az én legnagyobb keresztem, alig van pár fotó a blogon, ahol ne lenne belőlük egy-egy szál. Szerencsére nehezen tetten érhetők, mert a blogom szélessége miatt nem igazán látszanak. A jól látható szálakat szerintem ki fogom iktatni a közeljövőben, a többi szerintem sem lényeges, inkább tartom magam a megszokott rutinomhoz ezzel kapcsolatban.

      Törlés
    2. Nagyon aranyosak vagytok,köszönöm szépen :)❤ Már ezekért a kedves szavakért megéri blogolni!!!Köszönöm!

      Törlés
  2. Itt nem csak a reklám fotókkal kell számolni,hanek a makrolencse használatával, amely a lakknak olyan mélységet mutatja ami nem létezik, vagy kevésbé érvényesül szabad szemmel. Én nem tudok olyan bloggert mondani akinek 100%-ban látom a lakkos képeit a kezemen. Nyilván bőrtónus függő is a dolog szóval, ha valami tetszik reménykedem, hogy jól álljon és a fent említett két blogger, valamit még pár lány képei alapján belövöm hogy azért milyen színű a lakk, és nekem jól áll e. Ugyanazzal a géppel tök más fotókat lehet készíteni egy-egy lakkról akár.
    A lányok többsége tudtommal Very Emily képei alapján vásárol, de nekem ő sem jött be, viszont tény, hogy igyekszik színhű képeket adni. Szerintem nem lehet teljesen, törekedni kell a jóra.
    Én pl rengeteg manikűrt nézek lakkválasztás előtt. De sosem látok két egyformát,úgyhogy ezen egy ideje nem bosszankodom, főleg mióta komolyabb gépem van nekem is. Nem szenvedtek ennyit manikűr fotózással mint mióta a Nikon van. Úgyhogy bárki bármilyen képet készít én emelem kalapom, ha hű, ha nem.
    De nyilván bosszantó ha kép alapján nem azt kapjuk, amit akarunk. De semmi sem úgy néz ki mint a valóságban..meg a Mekis hamburger sem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A hamburger példa annyira szuper, összefutott a számban a nyál, és még tudodmi? Ahogy felidéztem, nekem sem a saját nyomi mekis zacskóban megbúvó aszalt vékony, ráncos hamburger ugrott be, amit látni szoktam magam előtt a tálcán, hanem a táblákon díszelgő kackiás, élénk színű hamburger, a pultnál, a kilógó salilevéllel!

      Ritkán érnek ekkora csalódások, mindig én is több irányból igyekszem beszegni a vágyott lakkot, de okulva ebből az esetből, ezentúl a kevésbé profi fotókat is átnézem majd, mert valahol a kettő között lesz az igazság.

      A csalódásom tárgya egy olyan lakk volt egyébként, amit a képek alapján közepes méretű multikróm pelyhekkel dúsítottnak hittem, a valóság ettől homlokegyenest eltér. Ekkorát nem tévedhet egy fényképezőgép, nem gondolom, hogy olyan kép készül véletlenül, amin rajta van valami, ami egyébként nincs is ott.
      Szupermakró ide vagy oda, nálam ebben a formában sincsenek pelyhek a lakkban.

      Bosszankodom, sőt. Esz az ideg! :)

      Törlés
    2. Akkor abban a lencse lesz a ludas. Nekem nincs kifejezetten makróm így ötletem nincs azzal, hogyan tovább:). Amúgy szerintem is a kettő között van az igazság:) Tényleg ne bosszankodj ezen, mert továbbra is retusált és belenyúlt képekkel fogunk találkozni. :) És továbbra is a szép képek lesznek a menők. ❤

      Törlés
    3. Nem, a szép kép nem menő. Szép, megnézi az ember, de kb. az első csalódás után rájön, hogy nem kell bedőlni többet. Nem értem, miért kell olyan képet berakni a honlapra, amilyen sosem lesz a lakk. Az, hogy a blogger miket fotóz róla, egy dolog, de a honlapon, ahol a kép alapján dönti el valaki, hogy vásárol-e vagy sem, kicsit átvágásnak érzem.

      Törlés
    4. Itt van a kutya elásva! :)
      A megerőszakolt, agyonmókolt elrontott nail art képemmel pontosan ezt akartam kifejezni.

      Törlés
    5. Nem azzal van a gondom Eleni, amikor a szépből még szebbet kreál valaki, vagy hogy megmutatja, hogy ideális vagy extrém fényviszonyok között mit tud a lakk, hanem azzal, amikor azt hiteti el velem szándékosan, hogy a látvány alapból ilyen.
      Eddig úgy voltam ezzel, hogy sz-ból biztosan nem lehet várat építeni, és most rájöttem, hogy DE.
      Lehet.

      Törlés
    6. Jó de minden erről szól. A ruháktól kezdve a modelleken át, az énekesek és színészek, az insta. Minden egy baromi nagy kamu. Nyilván a blog is egy reklám felület, amelyet szépen ki is használnak a cégek, nemhiába élnek meg belőle külföldön, vagy akár itthon is, mert van rá példa akik ebből élnek.
      Nyilván mint minden marketing felület arra törekszik, hogy minőséget adjon ki a kezei közül. Vannak bloggerek akiknek ez tényleg hobbi, de van aki ebből él, az kénytelen egy irányba tendálódni. Nem azt mondom nincsen igazad, de minden éremnek két oldala van. Azok a körmök webshopon meg azért kapnak pénzt, hogy minél szebb (nem élethűbb) képet készítsenek, ahogy én azért kapok mondjuk pénzt mert felszolgálok.
      De nyilván igazad van, tök sokat bosszankodtam anno emiatt, de ma már megértem a másik oldalt is, akik agyon retusálják magukat és a képeiket is, mert ez egy felszínes világ. Nem a blogolás, hanem alapból az eladás.
      De nyilván egy blognak nem ez volt a funkciója, hogy reklámfelület legyen. :)

      Törlés
    7. De amúgy veled értek egyet, mert kb úgy hangzik, hogy nem. De van nekem erről az egészről egy elképzelésem, és nyilván aki csinálja látja mi milyen irányban mozdul el. Cégek stb.
      Mindenki tudja, hogy a Rimmel reklám egy nagy kamu, műszempillákkal mégis lesz aki megveszi a spirált, mert azt hiszi Kate Moss lesz tőle. Az is kamu, és ők is szarból építenek várat. Úgyhogy sajnos marad a lutri :D Bár teszem azt, én a szép képek mellé, igyekszem visszaadni a valóságot. Volt ami nem sikerült, azt nem is tettem közzé.

      Törlés
    8. Többek között ezért (is) szeretek nálad nézelődni! :)
      <3

      Törlés
  3. Kb. 10 éve ettem utoljára mekis hamburgert, ennyire megváltozott?? Győrben mindig szépet adtak 10 éve és előtte :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedvencem a sima sajtburger, na az sohasem néz ki úgy nálunk, mint a reklámfotón, ráadásul vékonyka, és hártyapapírba csomagolják.
      Az extra burgerek, amelyek dobozban vannak és ezer szalvétába fogva tudod csak megenni kulturáltan, azok szépek "élőben" is :D

      Törlés
  4. Szerintem nagyon jó,hogy írtál erről.Ez olyan téma,amibe sokan nem szívesen nyúlnak bele.
    Nekem legutóbb a Cupcake polish-Cocoon volt hatalmas csalódás,egy-két képen azt gondoltam,hogy csodálatos a lakk (amúgy tényleg az),de sajnos nem rajtam.Mérges voltam,mert impulzus vásároltam,többezer forintot kidobtam egy olyan lakkra,amit 5 körömre kentem fel,és azonnal le is mostam,esküszöm,a sírás kerülgetett,hogy milyen borzalmas rajtam :(... Pedig a képeken,máson milyen szép volt.
    Általában amikor lakkot vásárolok nagyon de nagyon meggondolom,hogy kinél nézem meg a képeket,Emily ilyen szempontból azért is jó,mert mindenféle megvilágításban fényképezi le a lakkokat (már ami megtalálható nála,mert van olyan márka amit ő sem kap meg tesztre),így talán kevés esély van a mellélövésre,de 98%-ban a női megérzésem dönt.
    Én nem szoktam belepiszkálni a képeimbe (szerencsére PS sincs a gépemen,csak egy sima vízjelező program,és Gimp,amit csak a kezdőkép feliratozásához használok,ennyire értek hozzá :D),mindent a fényképezőgépen állítok be,szóval úgy teszem fel a képeket,ahogy én láttam azt.4 obim van a géphez,van amikor cserélgetem,de általában egy beváltat használok.
    Bízom benne,hogy színhű képeket posztolok,néha még a szöszöket is látom a körmöm végén,de ott hagyom,vagy pl. a nyomdázás megcsúszik sem javítok bele,nem vagyunk tökéletesen és ez így van jól.Számomra!!!Nem szeretek keríteni a blogon,és egy-egy lakkot/palettát olyan fényben állítani be,hogy tökre jó,közben biztos nem áldéznék rá,szóval én maradok ilyen szinten hiteles,amit ajánlok,azt tényleg azért ajánlom,mert szerintem jó!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Régóta érlelődött bennem ez a poszt, gyűjtögettem a bátorságot, hogy belecsapjak a lecsóba, vagy inkább hagyjam meg finomnak! :D

      Most azonban eldurrant az agyam, és ez lett belőle.

      A fotóiddal kapcsolatban a kezdetektől tisztában vagyok vele, hogy nem mókoltak, így mindig is hiteles forrásként tekintek a blogodra.

      Kár, hogy erről az én új lakkocskámról nem írtál, valószínűleg most nem állna itt előttem! :D :D

      Törlés
  5. Sajnálom, hogy így jártál a körömlakkal! :(
    Én inkább talán lustaságból, de nem szoktam rá az ilyen programok használatára (ha használtam valamit, akkor a neten elérhető PicMonkey programot használtam kivágásra, világosításra, díszes keret készítésére).
    Az szerintem abszolút belefér, hogy egy kósza szőrszálat (macskaszőrszálat) eltávolít valaki, na de hogy miért kell a színeken csalni, illetve a tökéletlen körömágybőrt "optikailag feltuningolni", azt nem értem és nem is tudom elfogadni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha nyílt kereskedelmi céllal történik, sem értek vele egyet én sem, de ha ezt egy blogon látom, indirekt kereskedelmi céllal, kavarog a gyomrom.

      Sokan szerintem akkor tuningolják a fotókat, amikor tényleg épp nem tökéletes a körömágyuk állapota, és nem szeretnék, hogy a nail art. összképét agyoncsapja a látvány. Ha nagyon perfect a munka, ott egy apró bőrfoszlány is óriási jelentőséggel bír, pláne makróban, így ezt is megértem, elfogadom.

      A saját munkámmal kapcsolatban mindenképp maradok az, aki voltam, vagyok, és soha, semmilyen céllal nem fogok hozzátenni, vagy leszedni valamit a manikűr/smink fotókról. Remélem, megérem majd, hogy olyan géppel és színvonalon tudok majd fotózni, hogy nem lesz szükség arra sem, hogy világosítsak, vagy a színek tónusán változtassak.

      Törlés
  6. Én egyszerűnek érzem a választ a bejegyzésben feltett kérdésekre. Egy manikűrt azért készítek, hogy én jól érezzem magam, az csak másodlagos, hogy megosztom a blogon/instagramon. Nekem az okoz örömet, ha a körmeimre nézve szép látvány fogad. Egy baglyos mainál csaltam, mert lefelejtettem az orrát. Nagyon néztem, miközben viseltem, hogy mi olyan fura rajta, de csak akkor jöttem rá, mikor a gépen méretre vágtam a képeket, akkor viszont már nem volt a körmömön a mani, így aprócska háromszöget tette az orr helyére. :D Én színárnyalatokat sem szoktam módosítani, mert eléggé képernyő függő. Pl. nekem más színt mutat a laptopon, másat a telefonon és egy harmadikot az asztali számítógép kijelzője.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is ezt vallom, örülök, hogy hasonlóképpen vélekedünk :)
      Amikor szépet sikerül készítenem, annyira boldog tudok tőle lenni, folyamatosan a kezemet nézem.
      Nálam fotózáskor a bőrszín szokott leginkább kihívást jelenteni, valamiért többnyire iszonyat sötét a képeken a bőröm, nyilván a mesterséges fény és gyakorlatlanság miatt, így kénytelen vagyok világosítani.

      Törlés